2024. március 31. – Ez a dátum aranybetűvel kerül be egyesületünk krónikás könyvébe.

Természetesen nem a Húsvét vasárnap apropóján...

A „bejegyzés” talán eképpen íródik: Tiszaújvárosban aratott győzelmével U20-as csapatunk végzett az első helyen az NBI/B Zöld csoportjában! Az idényben nyújtott ragyogó teljesítmény bajnoki címet eredményezett...

A mérkőzés után, az érthetően nagyon boldog edzőt arra kértem ossza meg velünk gondolatait...

Fehér Péter: Nehéz sorozat végére értünk, nagyon örülök, hogy bírtuk a versenyfutást!

A meccsről annyit, arra számítottam, hogy lassabban tudunk majd felpörögni, hiszen sokat is utaztunk, és azért a teherrel is meg kellett küzdeni. Nehéz is volt a kezdés, az első tíz perc kicsit döcögősre sikeredett, de aztán egyre jobban belelendültünk. Igazán a második negyedre érkeztünk meg a meccsbe, és szerencsére ott el is tudtuk dönteni. Nagy az örömünk, de igazán még nem is tudatosult mindenkiben, hogy megcsináltuk, miénk az első hely...

Minden dicséret a srácokat illeti, hiszen ők dolgoztak meg igazán ezért a sikerért, és én lehetek - és vagyok is - a legbüszkébb rájuk, azért amit véghez vittek! Sok dologgal kellett megküzdeni idény közben, sokat szenvedtünk ezért a sikerért! Eleve, nem egyszerű úgy csapatot építeni, irányítani, hogy többen is másik városból járnak edzésre, meccsekre, rengeteg időt beáldozva, a munka, iskola mellett, folyamatos egyeztetéssel, logisztikázással. És jöttek, dolgoztak szorgalmasan az edzéseken, mindent beleadtak a meccseken, nagyon tisztelem őket mindezért! És ezek a dolgok, a plusz erőfeszítések teszik még édesebbé a sikert mindannyiunknak!

Voltunk nagyon mélyen is, rengeteget küszködtünk sérülésekkel, betegségekkel, a balszerencse nem kímélte a csapatot e téren, az egész szezon folyamán. Akadt, amikor létszámhiány miatt alig tudtunk elmenni meccsekre, de a srácoknak mindig a helyén volt a szíve és valaki mindig elő tudott rukkolni olyan teljesítménnyel, ami kellett a győzelemhez, kellett, hogy előrébb vigye a csapatot. Hálával tartozom a fiúknak, és köszönöm, hogy az edzőjük lehetek!

Úgy érzem kifejezetten nem volt egyszerű a feladatom amiatt, hogy a játékosok fele a csapattársam is a felnőtt bajnokságban, de szerencsére jól vettük ezt az akadályt is. Amit megbeszéltünk az év elején, ahhoz tartották magukat, elfogadták, és jól kezelték, hogy az adott időben edzőként kell rám tekinteni és nem, mint csapattársra. Úgy érzem, és a siker egyik kulcsaként gondolom, hogy nagyon jó társaság jött össze, kölcsönös bizalom alakult ki, és az év végére nem csak játékosként, hanem barátként tekinthetek rájuk én is, ahogy ők is rám, és a srácok egymásra is. Tudják, azt is, hogy bármi gond van, mindig bátran fordulhatnak hozzám. Annak is igazán örülök, hogy nem volt szakadék a "két társaság” között (a felnőtt-, és akik nem felnőtt kerettagok), mindenki ugyanúgy és egy célért küzdött, és bármi probléma is adódott, mindig sikerült megoldani, együtt, közös erővel.

A bajnoki cím az egyesület számára is nagy siker, bízom benne, hogy csapatunk, játékosaink, teljesítménye példamutató a fiatalabbak számára is, azoknak a gyerekeknek, akik örömünkre egyre többször megjelentek már az U20-as meccseken is. Megláthatták, hogy ha komolyan veszik a kosárlabdát, keményen dolgoznak, eljuthatnak ők is odáig, mint a „nagyobb fiúk”, és akár magasabbra is.

Az idényünk ezzel még nem ért véget. Készülünk a „ráadásra” a Kecskemét elleni párharcra, melynek tétje az országos döntőbe jutás...

Nézzük reálisan, nem mi vagyunk az esélyesek, de bízom benne, hogy nem írnak le minket, és nyilván szeretnénk papírformát borítani. Kis város vagyunk, kicsi, de nagyszerű közösséggel, és talán ebben rejlik a legnagyobb erőnk.

Érdekes találkozó lesz, hiszen néhányan Kecskemétről igazoltak át hozzánk, ami talán plusz motivációt is jelent majd nekik. Számomra is különleges lesz, hiszen ott nőttem fel, sok évet töltöttem el Kecskeméten játékosként, mind utánpótlás-, mind felnőtt bajnokságban, megannyi legendás edző keze alatt. Most pedig én is edzőként térhetek vissza, nem a pályán hanem „azon” a kispadon vár rám feladat. Rendkívül furcsa érzés, izgatottan várom, és ezt is a srácoknak köszönhetem, ők valósították meg nekem ezt az élményt!

Hatalmas siker, hogy eljutottunk idáig! Mindent megteszünk, hogy még emlékezetesebbé tegyük az idényt, arra törekszünk, hogy meglepetést okozzunk, de - az öröm pillanataiban is a földön maradva - nem hiszem, hogy nagy csalódásként élnénk meg, ha „csak” egy emlékezetes párharc kerülne oda a bajnoki cím mellé.

Szeretnék köszönetet mondani szurkolóknak is, akik egyre többen voltak a meccseinken, jó látni, hogy a felnőtt mérkőzések mellett egyre több utánpótlás meccsen is részt vesznek, támogatnak bennünket!

Várunk mindenkit a KTE-NJE U20 elleni párharcra is, hozzunk össze közösen egy újabb kosárlabdaünnepet a Kossuthban, és persze Kecskemét sincs messze, aki teheti, tartson velünk! Hajrá Sólymok!